Tartalom megjelenítő

Rendezvénybeszámolók

Út a forradalomhoz

Annika Stöbener, Christian Roder
„Út a forradalomhoz“ címmel közös szimpóziumot szervezett 2015. január 13-ára a Konrad-Adenauer-Stiftung és a Kommunizmus Bűnei Alapítvány. A tudományos konferencia sorrendben a tizenegyedik volt a két szervezet együttműködésében, mely az 1956. október 23-i eseményeket és történéseket, valamint ezek előzményeit és a kommunista rendszer feldolgozását volt hivatott megvitatni. Az eseményen mintegy 120 fő vett részt.

Tartalom megjelenítő

Megosztás

A szimpóziumot Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke nyitotta meg, akit Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára követett. Beszédében az államtitkár köszönetet mondott a partnerek támogatásáért és hangsúlyozta a szimpózium, illetve a kommunizmus feldolgozásának rendkívüli jelentőségét. „Fontos, hogy Magyarország történelmét elfogadjuk és reagáljunk ennek a kornak a történéseire“ – mondta, és kiemelte az ország jogi változásait is: egy új törvény hivatott kártéríteni azokat, akik a kommunista elnyomást elszenvedték. Ezért az idei év legfőbb politikai feladatának tekinti az 1956-os forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplését mind a 3 200 településen.

Eötvös Péter bevezető beszédében a forradalom okaira kereste a választ: szerinte a 2. világháborút követő 12 év „nyugtalan évek“ voltak. „Amikor az emberek rájöttek, mi rejtőzik a kommunisták szavai mögött, már késő volt bármin is változtatni, a kommunistáknak ugyanis elég hatalmuk volt ahhoz, hogy ellenválaszokat találjanak.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletvezetője üdvözlőbeszédében fontosnak nevezte azt, hogy szembenézzünk a diktatúra és az elnyomás következményeivel. Véleménye szerint a szabadságot, melyet ma a nyugati társadalmak élvezhetnek, nem szabad magától értetődőnek tekintenünk. Éppen ezért külön köszönetet mondott a magyaroknak, akik ezekben az években ezért a jogért harcoltak.

A tudomány képviselőjeként Prof. Dr. Zinner Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora tartott előadást a kommunista rendszer irányába tett első lépésekről, melyek már a 2. világháború alatt tapasztalhatóak voltak. Churchill és Sztálin leveleiből idézett, melyekben már 1943 májusában említésre kerül egy Magyarországot érintő szovjet érdekszféra kialakítása. Az, ami a levelekben még csak terv volt, később valóság lett, mondta el.

Varga Zsuzsanna „Hatalom és a parasztság a 2. világháború utáni évtizedben“ című előadásában a háború utáni vidéki korszakot és életet vázolta, Dr. Kahler Frigyes volt bíró pedig az 1956 előtti kirakatperekről számolt be. Dr. habil. Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető docense az 1949-es magyar alkotmányról tartott előadást. A konferenciát Dr. Hantó Zsuzsa előadása zárta, melyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a tömeges kitelepítésekről és a kényszermunka-táborokról beszélt.

Tartalom megjelenítő

comment-portlet

Tartalom megjelenítő