Rendezvénybeszámolók
Az eseményen mintegy 100 érdeklődő vitatta meg a kérdést német, magyar és európai szervezetek, valamint politikusok részvételével, különös figyelmet szentelve a keresztény hitközségek helyzetére a Közel- és Közép-Kelet krízis sújtotta területein.
Nyitóbeszédeikben Hölvényi György, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának tagja és Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodájának vezetője kitértek arra, milyen aktuális politikai hatása van a menekült- és migrációs politikának az európai társadalmakra. Hölvényi hangsúlyozta a menekült-, valamint a migrációs politika és a vallásszabadság közötti összefüggést: probléma megoldását a krízis sújtotta területeken nemcsak a keresztény egyházak, hanem minden valláscsoport bevonása segítené. Frank Spengler megállapítása szerint a háborúk, a szegénység és a gazdasági kilátástalanság mellett elsősorban a „szabad vallásgyakorlás elnyomása” a menekülés és a migráció egyik fő oka. Ezzel kapcsolatban Spengler rámutatott a keresztény hitközségek nehéz helyzetére a Közel-Keleten: „Különösen kilátástalannak tűnik az iraki és a Szíria egyes részein élő keresztények helyzete, sokan fordulnak közülük Európához segítségért, hogy biztosítsák az élethez való jogukat saját hazájukban.”
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára nyitóbeszédében kritizálta a Sargentini-jelentést és az abban megfogalmazott vádat, miszerint Magyarországon korlátozott a vallásszabadság, és ezzel kapcsolatban kitért arra: Magyarország arra törekszik, hogy megőrizze a keresztények és a zsidók vallásszabadságát határon belül és határon túl is. Ennek értelmében hazánk az elmúlt 3 évben mintegy 4,7 milliárd forintot (kb. 14,5 millió eurót) költött hat afrikai, valamint közel-keleti országra, hogy azokban egyházak, iskolák, kórházak és lakóépületek épülhessenek újra és újuljanak fel, mondta el az államtitkár.
Markus Grübel Bundestag-képviselő, a Német Szövetségi Kormány vallásügyi biztosa beszédében kritikával illette a vallásszabadság gyakori alábecsülését. A világ népességének csaknem 75 százalékát érinti a korlátozott vagy egyáltalán nem létező vallásszabadság. Grübel példával illusztrálta a jelenséget: „2007-ben 107 országban üldözték a keresztényeket. 2016-ra ez a szám 144-re nőtt, ez 10 év alatt 40 százalékos emelkedést jelent.” Grübel hangsúlyozta a különböző vallások „békés egymás mellett és egymással élésének” szükségességét a menekülés csökkenéséhez, valamint kiemelte Németország és Magyarország fejlesztéspolitikai együttműködésének lehetőségeit is. Lehetséges kapcsolódási pontként megemlítette a katonai közegészségügy és a vízellátás területén meglévő számos magyar tapasztalatot.
José-Luis Bazán migrációs, menekültügyi és vallásügyi jogi előadó, a COMECE migrációs és menekültügyi munkacsoportjának titkára előadásában a világszerte elterjedt migrációs mozgásokat „kisebbségi jelenségnek” nevezte. Brüsszeli kutatások szerint ez alapján a világ népességének 3,3 százalékát migránsnak hívhatjuk. Bazán kiemelte: a migráció egy „erősen töredezett jelenség”, melyet a migránsok származási országát, városát vagy régióját tekintve különbözően kell kezelnünk. Ennek megfelelően az Európára irányuló migráció földrajzilag és időben tekintve jelentős változási tendenciát mutat.
Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára Magyarország bi- és multilaterális fejlesztési politikában betöltött mérvadó szerepét emelte ki.
Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára Magyarország bi- és multilaterális fejlesztési politikában betöltött mérvadó szerepét emelte ki. Magyarország jól összeállított és megbízhatóan finanszírozott fejlesztési együttműködéssel rendelkezik. A 2004-es EU csatlakozás óta ennek teljes összege 70-ről összesen (2017-ben) 149 millió dollárra nőtt. Joó hangsúlyozta, hogy e fejlesztési együttműködés keretein belül minden ország azokat az ágazatokat támogathatná a legjobban, amelyekben az ehhez szükséges erőforrásokkal és kompetenciákkal rendelkezik. Joó szerint Magyarország számára ezek a területek a tartós vízerőmű építés, az oktatás és a humán erőforrások.
Ulrike Gantzer-Sommer, a Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért nevű szervezet (GIZ) országmenedzsere, a német fejlesztési politika megváltozott illetve kiterjesztett feladatkörére hivatkozott: „Az utóbbi évek legnagyobb feladata a menekülés és a migráció területén jelentkező kihívások, a menekülési okok redukálása és az újjáépítés.” Gantzer-Sommer ebben az összefüggésben számos GIZ projektet említett. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi vallási vezetőkkel való együttműködés is szükséges.
Az iraki és szíriai keresztény hitközösségek helyzetéről Dr. Otmar Oehring, a Konrad-Adenauer-Stiftung Nemzetközi Vallási Párbeszéd koordinátora beszélt.
Oehring megjegyezte, hogy Irakban a keresztény népesség aránya, az Egyesült Államok 2003-as inváziójától kezdve, 1.500.00-ról mintegy 200.000 keresztényre csökkent. Szíria esetében a rezidens keresztények száma 2010-ben a korábbi 1.000.000 - 1.500.000-ről jelenleg 300.000-500.000-re csökkent. Irakra való tekintetben a keresztény felekezetek politikai vagy parlamenti szinten való elégtelen képviseletét, valamint az iraki biztonsági erők védelmének hiányát kritizálta. Oehring szerint Szíriában hasonlóan nehéz helyzet rajzolódik ki. Így a szíriai keresztények biztonsága jelenleg nem garantálható. Ezen felül pillanatnyilag elképzelhetetlen egy szisztematikus rekonstrukció, amely a keresztény jelenlétet újra elősegíthetné.
A záró előadást a magyarországi görögkatolikus érsek, Kocsis Fülöp tartotta. Előadásában a szíriai keresztény hitcsoportok helyzetére szorítkozott. Kocsis a szíriai konfliktust "a hidegháború meghosszabbításaként" írta le, amely nem magáról Szíriáról szól. Kocsis, aki a szíriai keresztény közösségeket korábban meglátogatta, a keresztény ereklyék megsemmisítéséről, valamint az emberrablásról, a kínzásról és a keresztények dzsihadista csoportok általi meggyilkolásáról számolt be.
Végül egy vitafórum került megrendezésre Markus Grübel Bundestag-képviselővel, Tristan Azbej az üldözött keresztények segítségére kijelölt államtitkárral és Hölvényi György európai parlamenti képviselővel. A vita középpontjában a fejlesztési együttműködés területén a német-magyar kooperáció lehetőségei voltak. Hölvényi ismét kiemelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket országa a Közel-Keleten tesz. Hölvényi egyfajta "kötelességérzetről" beszélt az üldözött keresztényekkel szemben e régiókban. Magyarország szempontjából a hangsúly a kereszténység előmozdításán és védelmén van. Hölvényi szerint a Közel-Keleten nem a keresztény hitcsoportok "előnyben részesítéséről", hanem a keresztény hit megőrzéséről van szó. Ezzel szemben Grübel a válságterületeken élő valamennyi vallási közösségek támogatásáról beszélt. A német kormány szerint viszont nemcsak a keresztényeken lehet segíteni. Egy szorosabb német-magyar fejlesztési együttműködés lehetőségeiről Grübel azt nyilatkozta, hogy különösen Németország, az ország méretének és a rendelkezésre álló erőforrásoknak köszönhetően, szélesebb körű támogatást és nagyobb elkötelezettséget is tudna vállalni. Magyarországnak viszont meglátása szerint, olyan ágazatokban kellene fejlesztési munkát kínálnia, ahol az ország magas szaktudással rendelkezik.