Rendezvénybeszámolók
A Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodája a Budapesten, február 23-án tartott “Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán” címet viselő közös rendezvényére Németország és a régió legmérvadóbb szakértőit hívta meg. A félnapos szakértői találkozót egy nyílt, mintegy 100 fős, a politikai és civil társadalmi élet releváns szereplőit vendégül látó pódiumbeszélgetés zárta.
Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Igazgatója köszöntő beszédében kiemelte, a Nyugat-Balkán Nyugat-Európa szerves része. Az országok revitalizálását fokozottan kell tematizálni, emelte ki köszöntőjében Frank Spengler, a KAS magyarországi irodájának vezetője. Európában az aktuális tendenciák egyszerre jelentenek ösztönző erőt és kihívást a kontinens számára. Éppen ezért szükséges az egyes államok – így a Nyugat-Balkán országai – közti kapcsolat kiépítése és a regionális együttműködés támogatása.
Az esemény résztvevői Németországból, Magyarországról, Szerbiából és Montenegróból érkezett előadókkal vitathatták meg Dél-Kelet-Európa jövőjének legfontosabb kérdéseit. Nyitóbeszédében Mikola István, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kiemelte, Magyarország az elmúlt években a régió országaival kiépített kapcsolatain, illetve azok ápolásán keresztül kiváló szomszédsági viszonyt tart fenn a Nyugat-Balkán országaival, különösen Szerbiával. Az államtitkár hozzátette, egymás jobb megértésére és mindenekelőtt a gyakorlati együttműködés előmozdítására van szükség, így a Nyugat-Balkán kulcsszerepet játszhat a terrorizmus elleni küzdelemben, a régió muszlim népessége pedig hatékonyabban tud fellépni az iszlám radikalizmus jelentette kihívásokkal szemben. Meggyőződése, hogy a régió stabilitása, melyhez Magyarország is hozzájárult, egész Európa javára válik, valódi stabilitás ugyanakkor véleménye szerint csak a NATO segítségével érhető elő. A Nyugat-Balkánon tapasztalható feszültségek és kihívások ellenére továbbra is támogatni kell az országokat a fejlesztési folyamatban, az euro-atlanti integráció elmélyítése érdekében. Ameddig az EU-ba történő integráció a cél, azt valamennyi tagállamnak támogatni kell.
Doris Pack, a Robert Schuman Intézet elnöke szerint az EU nyugat-balkáni irányú bővítése minden érintett fél számára pozitív eredmény lenne. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán Nyugat-Európához való közelítése az Európai Unió felelőssége. Nyugat-Európa mintaként szolgál ezen országok számára, különösen az értékek tekintetében, húzta alá Aleksandra Joksimović, a Szerbiában működő Külpolitikai Központ elnöke. Ennek érdekében az EU-nak fejlesztenie kell az ún. „puha nyomásgyakorlási képességeit” (soft-powers). Jelenleg még túl sok teret kapnak más államok, mint pl. Oroszország. Ez utóbbi komoly hírnévnek örvend a szerb lakosság köreiben, noha az orosz támogatások mértéke láthatóan elenyésző az európai hozzájáruláshoz képest. Az Európai Parlament képviselője, Schöpflin György is a Nyugat-Balkánon fellelhető hatalmi vákuumra hívta fel a figyelmet. Milica Kovačević, a montenegrói Demokratikus Átmenetért Központ elnöke kritikus véleményt fogalmazott meg annak kapcsán, hogy az EU csak kismértékben működik együtt a civil társadalommal a problémák megoldása érdekében. Az előadók végül egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országok még nincsenek felkészülve a csatlakozásra. Az együttműködést ki kell terjeszteni egyrészt a térség stabilitása érdekében, másrészt azért, hogy elérhetővé váljon az Európai Uniós tagság.