Rendezvénybeszámolók
A több mint 150 fős, a téma iránt érdeklődő hallgatóság számos magas rangú, az adott területen, a múlt feldolgozásában elismert szakértelemmel bíró előadó mint Csallóközi Zoltán Tamás, a miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, Dr. Kahler Frigyes bíró, Dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető, Dr. Tamáska Péter újságíró, Dr. Szabó István, tanszékvezető, Dr. Horváth Attila egyetemi docens, Dr. Bátonyi Gábor, egyetemi docens, szavait kísérhette figyelemmel. Az előadók a témán belül különböző aspektusokra tudták felhívni a figyelmet, melyek a mai napig tartós hatással bírnak és nyomasztják a háború utáni magyar társadalmat.
A megnyitóban Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi vezetője emlékeztetett a határnyitás 1989. november 9-10-i évfordulójára. Magyarország a berlini fal ledöntésében és a német megosztottság leküzdésében kiemelt szerepet játszott. Ahogy Helmut Kohl fogalmazott: a berlini falból az első követ Magyarországon ütötték ki. Hans Kaiser hangsúlyozta azt is, mennyire fontos, hogy ébren tartsuk az emlékezetet a múlt bűneivel, a szabadság elnyomásával, az emberi jogok és az emberi méltóság brutális figyelmen kívül hagyásával, valamit a jog gátlástalan és célzott sárba tiprásával kapcsolatban. Aki az 1989-es eseményekre emlékezik, egyben arra is emlékezik, hogy ez egy nehéz harc volt sok áldozattal, azért, hogy az elnyomást legyőzzük, a szabadságot elnyerjük és a kommunizmust összetörve lássuk. Mára elhalványult a tudás 1989-ről és az 1989-et megelőző kommunizmus rémtetteiről. Ez nem utolsósorban a fiatal generációra jellemző. Itt a szülők, az iskola és a média kötelessége, hogy mindenki a maga helyén ébren tartsa a tudást és az emlékezést. Történelmi tudatosság és az emlékezet megőrzése: polgári kötelezettségek. Kaiser köszönetet mondott az ilyen jellegű kezdeményezéseknek, mint a KDNP-é. A civil társadalom fórumai ebben a feladatban fontos szerepet játszanak.
A Magyar Országgyűlés alelnöke, Dr. Harrach Péter a Konrad Adenauer Alapítvány Magyarország kommunista múltjának feldolgozásában játszott szerepét és tevékenységét méltatta, és személyesen is köszönetet mondott az alapítvány vezetőjének, aki erre a súlypontra helyezi az alapítvány magyarországi munkáját.