Rendezvénybeszámolók
A politika, a gazdaság és a tudomány területéről számos német és magyar szakértő fogadta el a Konrad-Adenauer-Stiftung, a Budapesti Andrássy Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Hamburgi Europa-Kolleg meghívását, hogy konzultáljon az uniós előrelépésekről és kudarcokról, valamint az Unió előtt álló kihívásokról és lehetőségekről.
A résztvevőket az Andrássy Egyetem nevében Prof. Dr. Hendrik Hansen, a Hamburgi Europa-Kolleg részéről Dr. Wolf Schäfer, valamint Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője köszöntötte. Köszöntő beszédeikben méltatták a szervezők közötti kitűnő együttműködést és kiemelték, melyek azok a jellegzetességek, melyek olyan különlegessé teszik a „Budapester Gespräche” rendezvénysorozatot: „gondolatébresztő előadások, izgalmas viták és érdekes találkozások”. Frank Spengler a rendezvény céljául tűzte ki, hogy a 2014-es jubileumi év keretében mérleget lehessen vonni, továbbá górcső alá lehessen venni az Unió cselekvőképességét az aktuális válsághelyzetek, valamint a régi és az új kihívások tekintetében.
A köszöntőket követően Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára nyitotta meg a szakértői beszélgetést. Beszédében kitért a választások utáni helyzetre Magyarországon és Európában. Hangsúlyozta, hogy az Unió által biztosított szabadsághoz való jogot nem szabad magától értetődőnek tekinteni. Ezt éppen a rendszerváltozás huszonötödik évfordulója teszi még szembeötlőbbé. Minderre tekintettel rámutatott, mennyire fontos az európai együttműködés és a kultúrák közötti párbeszéd. Hangoztatta ugyanakkor, hogy elengedhetetlennek tartja a tagállamok kulturális autonómiáját. Végezetül egy olyan Európához fordult, ahol több a megértés és megvan a képesség a megbocsátásra. Előadása megadta a kezdőimpulzust az elsősorban az európai értékekről és a kulturális diplomáciáról folyó élénk vitához.
A köszöntőket és a nyitóbeszédet követő első panel a választási eredmények Európa-politikai következményeivel foglalkozott. A panelt a Budapesti Andrássy Egyetem munkatársa, Dr. Hettyey András irányította, aki bevezetőjében áttekintést nyújtott az európai parlamenti választások eredményéről.
Prof. Dr. Eckart D. Stratenschulte, a Berlini Európai Akadémia vezetője, „Az Európai Parlament legitimációs csapdában” című előadásában kitért az európai döntések legitimációs problémájára, és azokra előzetes megoldási lehetőségeket vázolt fel. Stratenschulte professzor úr szerint „a legitimáció mindenegyes csavarján húzni kell”, és kiemelte mennyire fontos, hogy a legitimáció növelésével az Európai Parlament különleges szerephez jusson.
A Budapesti Gazdasági Főiskola képviseletében Dr. Domonkos Endre magyar szemszögből világította meg az európai parlamenti választások eredményét. Ennek során kitért az alacsony választói részvételre, valamint a választások nyerteseként végző FIDESZ-KDNP pártszövetségre és a választások veszteseire, a baloldali ellenzéki pártokra.
A második panel során a résztvevők a gazdasági és pénzügyi válsággal a háttérben az újítás szükségességéről értekeztek.
A panel első részében a változó európai iparpolitikáról hangzottak el előadások. A panelt vezető Prof. Dr. Wolf Schäfer bevezetőjében az ipari állam létrejöttéhez vezető iparpolitikai fejlődési szakaszokat ismertette.
A szakértői beszélgetés keretében ezt követően a Lipcsei Egyetem részéről Prof. Dr. Rolf Hasse összegezte a jelenlegi európai energiapolitikát jellemző előrelépéseket, feszültségeket és hiányosságokat. Külön kiemelte mennyire nincsenek összhangban az energiaelőállítási kapacitások és a kapacitások kihasználása.
„Európa balra elhajol. Megvalósul az európai iparpolitika?” című előadásában Dr. Frank Gerlach az integrált iparpolitikához szükséges támpontokat részletezte és rámutatott, hogy: „A helyesen értelmezett iparpolitika másfajta gondolkodást és áldozatokat is követel.”
A panel második, Prof. Dr. Rolf Hasse által vezetett részében a közös fizetőeszközre és az „igazságosságra” került a hangsúly.
Az első előadást Prof. Dr. Wolf Schäfer tartotta, aki arról értekezett, milyen szerepet játszhatnának a párhuzamos fizetőeszközök az euróválság leküzdésében. Kifejtette azt a mögöttes elképzelést, hogy a monetáris monopólium hatalomvesztésével megakadályozható lenne a hatalommal való visszaélés, és egyúttal feltárta a párhuzamos fizetőeszköz bevezetésében rejlő esélyeket és kockázatokat.
Ezt követően Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola általános rektorhelyettese és Dr. Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója a konferencia hallgatósága számára áttekintést nyújtott Magyarország euróövezethez való viszonyáról és viszonyulásáról. Ennek során kitértek Magyarország elmúlt években elért pozitív gazdasági eredményeire, melyek lehetővé tették, hogy az ország lényeges előrelépést tegyen a konvergencia-kritériumoknak való megfelelés terén. Hangot adtak ugyanakkor annak, hogy középtávon a növekedési ráták nagy valószínűséggel alacsonyabb szinten fognak stabilizálódni. Az euró bevezetése ugyan még nincs napirenden, ugyanakkor a magyar lakosság többsége pártolná.
A konferencia első napja végül az Europa-Kolleg Hamburg munkatársa, Dr. Konrad Lammers előadásával zárult. Dr. Lammers arra kereste a választ, hogy „Mi az igazságos az euróválság kontextusában?” és egyben lehetséges válaszokat is felvázolt. Lammers úr rámutatott, hogy a válasz előfeltételeként számos értékítélet tekintetében kell megállapodnia az európai társadalomnak, és megállapította, hogy ebben még nincs egyetértés: „Úgy tűnik, hogy az Európai Monetáris Unió projekt több államok közötti újraelosztást kényszerít ki, mint amennyit az uniós polgárok el tudnának fogadni.” - szól Lammers úr összegzése.
A szakértői beszélgetés során az egyes előadásokat számos kommentár és kérdés egészítette ki ill. fejtette tovább. A konferencia első napjának végén Lammert professzor úr megállapította, hogy: „A nap végén több kérdésünk van, mint válaszunk”.
A kétnapos szakértői beszélgetés harmadik panele, „Európai alkotmányosság” címmel új európa- és alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott. A kapcsolódó beszélgetést a Rajnai Friedrich Wilhelm Egyetem, Bonn, Európai Integrációs Kutatóközpont részéről Prof. Dr. Martin Seidel vezette.
A beszélgetés elején Prof. Dr. Siegfried Magiera a speyeri Német Közigazgatás-tudományi Egyetemről társadalompolitikai szempontból vizsgálta az Európai Unión belüli mozgásszabadságot és annak határait. Előadásában kitért egyrészt a foglalkoztatási rendszerek között a személyek szabad mozgásának következtében kialakuló előnyös versenyre, másrészt a társadalmi rendszerek közötti, hátrányosnak minősíthető versenyre is. Rámutatott arra, hogy hol rejlik ebben a fő probléma, ill. hol helyezkedik el a mozgásszabadság döntő határa.
A továbbiakban a Jacobs Egyetemről érkező Prof. Dr. Rainer Tetzlaff az Európai Unió mint értékközösség szerepét fejtegette, valamint ehhez kapcsolódóan azt, hogy a világ számára miért veszített vonzerejéből az Unió. A kérdést Európán kívüli szemszögből közelítette meg. Hangsúlyozta, hogy az Unió fontos és küldetésszerű tevékenysége az európai értékek exportálása, továbbá megállapította, hogy: „A világ szemében az EU egyszerre álom és rémálom, példakép és elrettentő példa.” A „Budapester Gespräche” rendezvény zárásaként kerekasztalbeszélgetésre került sor. A Budapesti Andrássy Egyetemről Dr. Thomas Schmitt vezette „Az új külpolitikai kihívások” nevet viselő beszélgetést, ahol beszélgetőtársa volt Prof. Dr. Ellen Bos a Budapesti Andrássy Egyetem képviseletében, Prof. Dr. Thomas Bruha az Europa-Kolleg Hamburg részéről, valamint Dr. Nógrádi György professzor a Budapesti Corvinus Egyetemről.
Bos asszony először az uniós szomszédsági politikára tért ki, külön részletezve annak kudarcát Ukrajna esetében, és az ehhez vezető okokat. Meglátása szerint a kudarc egyik oka, hogy a Janukovics rezsim autoriter jellegét alulbecsülték, másik oka pedig, hogy rosszul ítélték meg Ukrajna Európai Unió és Oroszország közötti geopolitikai helyzetét.
Ezt követően Bruha professzor az ukrajnai/krími válságot elemezte, valamint annak az Unióra gyakorolt külpolitikai és politikai integrációs hatásait a nemzetközi jog szempontjából, és hangsúlyozta, hogy a Krím annektálása a nemzetközi jogot felrúgó agressziónak minősül, mely azzal sem igazolható, ha a nemzetek önrendelkezési jogára hivatkoznak. Ennek megfelelően Bruha úr következtetése, hogy: „A Krím de facto annektálását nem szabad elismerni!” Az európai biztonsági és integrációs politika tekintetében csatlakozott a Bos professzor asszony által elmondottakhoz.
Dr. Nógrádi professzor úr ezt követően a walesi csúcs utáni NATO stratégiát fejtegette, valamint bepillantást nyújtott az ukrán válsággal kapcsolatos magyar látásmódba. A konferencia résztvevői az előadásokban elhangzottakat megvitatták és továbbrészletezték. Az így kialakult beszélgetés leginkább az Oroszország által folytatott újfajta hadviselés és az Unió, valamint a NATO erre adott és lehetséges reakciói körül zajlott.
A konferencia végén Prof. Dr. Schäfer és Dr. Ferkelt újfent méltatták a szervezők és valamennyi résztvevő kitűnő együttműködését. Köszönetet mondtak a számos elhangzott gondolatébresztőért és felvetésért, a tapasztalatcsere és az egymástól tanulás lehetőségéért, továbbá reményüket fejezték ki, hogy az idei előadókat a következő „Budapester Gespräche” rendezvényen is üdvözölhetik majd.
Szöveg: Franziska Lechner