Rendezvénybeszámolók
„A pécsi egyetemváros egy modern és nemzetközi oktatást nyújt” – mondta Dr. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának általános dékán-helyettese, aki a résztvevőket az aulában üdvözölte - amely minden bizonnyal az egyetem legszebb terme. Nem utolsósorban a jubileumi év kontextusában, a magyar egyetemek 650 éves fennállása kapcsán kellene a szabad kutatást és oktatást, valamint a jogállami és demokratikus gondolkodást támogatni. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője is a jogállamiság fontosságára tért ki modern nemzetállamokra nézve. Az Európai Unió alkotmánya ugyan először meghiúsult, és Lisszabon csak az első lépés volt a megfelelő irányba, ugyanakkor Európa jogállammá formálódásához elengedhetetlen volt. Egyszerű válaszok nehéz kérdésekre, propagált népközeliség, és a politikai helyzet dramatizálása: ezekkel az elemekkel nyerték meg a tömegek bizalmát a populisták, nem csak Európában. Hogy milyen kihatásai lehetnek ennek a politikának a nemzetállamokra és a nemzetközi szervezetekre (mint pl. az Egyesült Nemzetek Szervezetére), azt a hallgatók a szeminárium első napján vitatták meg. A középpontban az a kérdés állt, hogy a jogállamiság mennyire van korlátozva, és hogy a populizmus antidemokratikus jogalkotáshoz vezet-e? „A német és az európai múlt mutatja igazán, mennyire fontosak a védelmi mechanizmusok a nemzetállamok alkotmányaiban, ahhoz hogy a demokráciákat stabilizálják és fenntartsák” – mondta Olga Lobkis, kölni jogi hallgató.
A nemzetállami alkotmányok értelmezése is tárgya volt a vitának. A nemzeti szuverenitás ráadásul oda is vezet, hogy a nemzetközi egyezmények bizonyos követelmények alatti teljes hatások nem tudnak kibontakozni, mint ahogyan az Oroszországban és annak Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletekkel szembeni bánásmódjában is a látható. Ugyanakkor: a szuverenitást a nemzeti alkotmányok éppen annyira biztosítják, mint amennyire korlátozzák is” – hangzott Vilius Norvaišas, vilniusi jogi hallgató véleménye. A megfelelő irányítási- és szabályozási mechanizmusok, amelyek a polgárokat részvételéhez, jogállamisághoz és a kormányzati fellépés átláthatóságához vezet (good governance), szintén a vita középpontjában álltak, úgymint a hatékony kormányzás. A korrupció elleni küzdelem mellett a korrekt bírósági eljárás is kifejezi a jogállami értéket.
Az utolsó vitakör világossá tette, hogy a polgár, mint ember természetes jogokkal és méltósággal felruházva, az egyetlen oka és célja a demokratikus és jogállami cselekvéseknek. Például, hogy mennyire szükséges a digitális és a szociális média állami szabályozása – szemlézte Lolita Bērziņa, a Lett Tudományegyetem doktorandusz hallgatója. A túlszabályozás azonban természetesen nem elérendő cél, és nem is felelne meg a hatékonysági alapelvnek. Ugyanakkor meg kéne találni az egyensúlyt az önszabályozás és az állami kontroll között ahhoz, hogy a polgároknak alapvető szabadságokat és biztonságot tudjanak biztosítani. Ellentétes szemléletekkel került megvitatásra az aktuálisan egyre több európai országban tematizált azonos neműek házasságának legalizálási problémája. Ebben a vitában az emberjogi dimenzió állami fellépése ismerhető fel.
A keretprogram tartalmazott egy pécsi történelmi városvezetést és egy látogatást a városházán. Egy Villány borvidéki kirándulás keretében a résztvevők által folytatott viták továbbfolytatódhattak informális keretek között. Végül a résztvevők legjobb pályaművei kerültek kiválasztásra: Márton Mónika, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, Vilius Norvaišas, vilniusi jogi hallgató és Faith Pepela, a Nairobi Egyetem hallgatójának gratuláltak szeretettel a kiváló szemináriumi munkájához. A szeminárium támogatja a jogászhallgatók nemzetközi cseréjét és tudományos vitáját, a demokratikus és jogállami modern társadalom alapvető értékei mentén.
