Rendezvénybeszámolók
Istvan Soti
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetőjének és Dr. Arne Gobert, a magyarországi Német Üzleti Klub elnökének köszöntője után a vitaest megnyitásra került. A moderátor Jan Mainka, a Budapester Zeitung kiadója és főszerkesztője a rendezvény elején a menekült- és migránskrízis témáját hozta fel. Ebben a kérdésben ugyanis Magyarország és Németország ellentétes politikai állásponton volt, de „új közös nevezők” várhatóak, pl. a menekülés okainak megelőzését illetően – mondta Mainka.
Az Európa-politikával kapcsolatban Volkmar Klein, parlamenti képviselő és a Német Szövetségi Parlament Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Bizottság elnöke úgy vélekedett „hogy egy erős Európára van szükségünk olyan területeken, ahol Európára valóban szükség van”. A másik oldalon Európa olyan területeken, mint az „olajkanna vagy adatvédelem” nem lenne szükséges – így Klein. Ha mindig újabb előírásokat fogalmazunk meg, összezavarjuk az európai szellemet – foglalta össze gondolatait a témáról Klein.
Ezután megállapította, hogy ugyan 2015-ben a menekültválság idején véleménykülönbségek álltak fenn, de mára az álláspontok közeledtek egymáshoz. Véleménye szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a Magyarország által felépített határerődítmény ugyan egy fontos jel volt a migránsok számára arra nézve, hogy ne induljanak el Európa irányába, végül azonban más tényezők, így pl. a Törökországgal kötött megállapodás, hogy a nagy menekülthullámnak végét vessen. Ebből az olvasható le, hogy Görögországban valamelyest megszűnt a masszív menekültprobléma – mondta Klein.
Balog Zoltán, leköszönő emberi erőforrások miniszter először is világossá tette, hogy „szerencsére” már nem tagja a kormánynak, mert nincs abban a helyzetben, hogy még több erőt tegyen ebbe a hivatalba. Az új kormányt azonban biztosítja teljes támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a kijelölt Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Gulyás Gergely (eddig a Fidesz-frakcióvezetője a Magyar Országgyűlésben) Németország nagy barátja, aki aktívan tesz a két ország közötti párbeszédért, most már kormányzati funkcióból. Ilyen közvetítők és multiplikátorok szükségesek a magyar-német együttműködés szempontjából mindkét oldalon. Balog bírálta azonban, hogy a magyar-német kapcsolatok keretein belül kevés szó esik a tartalmakról, sokkal inkább cserélnek a felek szlogeneket.
Németországnak több megértést kellene a Közép- és Kelet-európai országok felé mutatnia. Hasonló kérdésfeltevések figyelhetőek meg a régió más országaival való kapcsolatokban. Példának okáért az európai identitást nem csak Franciaország és Németország alkotja, hanem a kisebb országok is, mint pl. Magyarország is.
Balog Zoltán most teljes egészében a Polgári Magyarországért Alapítvány (a Fidesz politikai alapítvány) kuratóriumi elnöki pozíciójának fókuszálni. Ez a feladatkör a bilaterális párbeszéd további kiépítésére predesztinál. Ebben az összefüggésben Balog a vita későbbi részén arra utalt, hogy a Konrad-Adenauer-Stiftung modelljét veszi alapul. A volt miniszter a magyar nyelv nehézségeire is emlékeztetett; nemzetközi fórumokon való ténylegesen megértés, és a kihívások, magyar álláspont magyarázatból és a megértésből adódnak. Balog Zoltán kritizálta a három parlamenti csoport összevonását (Magyarország, Csehország, Szlovákia) a német parlamentben. Ez egy hibás jelzés az érintett országoknak. Ebből a döntésből ugyanis arra következtetnének, hogy már nem kezelik őket egyenlő szemmagasságban a német politikusokkal.
Volkmar Klein arra emlékeztetett, hogy a politikai érzékenység Németországban nagyobb, mint Magyarországon, éppen ezért különösen is figyelemmel követik, hogy milyen nyelvezettel lépnek fel a magyar politikusok európai szinteken. Arra a kérdésre, miszerint a politikai vitában a feltételezhető a német arrogancia, a német parlamenti képviselő úgy reagált, hogy a német média alaphangja nem a német kormányé. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pozitív teljesítményeit, pl. a gazdaság területén, az újságírók nem veszik eléggé figyelembe. Ugyanakkor elegendő döntéshozó van Németországban, akik ezt a jelentős fejlődést észlelik. Emlékeztetett azonban a kommunikációs veszélyekre. Az előadást követően a közönségnek lehetősége volt kérdezni az előadóktól. Elhangzott, hogy a német közélet képviselőit egyre nehezebb meghívni Magyarországra. Szóba került továbbá az is, hogy Magyarország nagyfokú kivándorlási nyomás alatt áll. Az előadást követően a politikusok a Gerbeaud-kávéház helységében egy fogadás keretében folytathatták informális keretek között az eszmecserét.
Másnap Volkmar Klein még politikai beszélgetéseket folytatott. Többek között Dr. Rétvári Bence, parlamenti államtitkárral, Dr. Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Dr. Hende Csaba, országgyűlési alelnökkel, valamint Németh Zsolt, Külügyi Bizottság elnökkel és Vejkey Imre, Igazságügyi Bizottság elnökkel találkozott. Ezen kívül megbeszélést folytatott még Azbej Tristan, üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárral, Heltai Péter, az Hungary Helps Initiative utazó nagykövetével és Dr. Czukor József, Kül- és biztonságpolitikai főtanácsadóval. Klein egy pódiumbeszélgetést hallgatott meg este a vallásszabadságról a Németajkú Református Egyházközségben.