Rendezvénybeszámolók
A Cseh Köztársaság és a Konrad-Adenauer-Stiftung által 2014. május 29-én, csütörtökön, a prágai Lichtenstein-palotában szervezett vitafórum középpontjában „A tudomány és az üzleti világ mint az innováció motorjai” témakör állt. A konferencia a tudomány és kutatás területeit érintő aktuális közép-európai kihívásokkal foglalkozott, különös tekintettel a tudomány és a kutatás stratégiai prioritásainak megfogalmazására, illetve hogy ezek hogyan járulhatnak hozzá a közép-európai országok versenyképességének javulásához. A konferencia résztvevői szerint a stratégiai dokumentumok minőségi javulásához és a projektek fenntarthatóságához az lenne a legfontosabb, ha intézményes párbeszéd jönne létre az állam, az üzleti világ és a tudomány között. Ebben a párbeszédben fontos lenne, hogy az állam kezdeményező szerepet vállaljon, és a tudományos és kutatási politika kidolgozása során valamennyi érintett szereplő munkáját koordinálja.
A vitafórumot Werner Böhler, a KAS csehországi és szlovákai képviseletének igazgatója nyitotta meg köszöntő beszédével. Böhler úr arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a XXI. századi Európában a jólétet és a megfelelő életszínvonalat egyedül a kutatás, az innováció és a kreativitás hármasa tudja biztosítani. Különösen igaz ez a nyersanyagokban szegény országokra, ahol elengedhetetlen, hogy a tudomány és a kutatás első számú prioritássá váljanak. Mindenképpen fontos egyszerre szem előtt tartani azt, hogy milyen mértékű pénzügyi befektetésekre van szükség, valamint azt, hogy ezeket a befektetéseket hatékonyan használják fel. Ha a projektek nem fenntarthatóak, nem valósulhat meg az a cél, hogy a befektetéseket kielégítően használják fel az adott ország jólétének emelésére. Éppen ezért olyan fontos, hogy a tudományos és kutatási politika keretein belül jól működjön az államigazgatás és szervezés, valamint, hogy fokozódjon a párbeszéd az állam, az üzleti világ és a tudomány között.
A vitafórum kiemelt szónoka volt Pavel Bělobrádek, a tudományért, kutatásért és innovációért felelős cseh miniszterelnök-helyettes, valamint Jürgen Rüttgers, Észak-Rajna-Vesztfália korábbi miniszterelnöke, és egyben az oktatásügyért, tudományért, kutatásért és technológiáért felelős korábbi német szövetségi miniszter. A beszélgetést Petr Šimůnek vezette, aki a FORBES magazin cseh kiadásának főszerkesztője.
Pavel Bělobrádek cseh miniszterelnök-helyettes beszédében Csehország jelenlegi tudományos és kutatási politikáját értékelte, valamint felvázolta azt, hogy melyek az ezirányú jövőbe mutató tervek. Bělobrádek szerint Csehországban nincs megfelelő szinten az innovációk létrejöttéhez szükséges egyik legalapvetőbb feltétel, mégpedig az ötletek valóságba való átültetése. Jelenleg négy olyan trendet figyelhetünk meg, melyek problémát jelentenek. Ezek közül az első az, hogy Csehországban nincs elegendő „startup”, mivel a kockázatvállalási hajlandóság elég alacsony, az esetleges sikertelenségtől tartó elővigyázatosság ugyanakkor nagyon magas. Másodsorban az a gond, hogy a középiskolások és a felsőoktatás diákjai leginkább aszerint választanak szakirányt, hogy mihez van kedvük, és nem aszerint, hogy melyik képzettséggel tudnának később jobban boldogulni. Ennek az az eredménye, hogy tanulmányaik befejezését követően sokaknak gondot jelent elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Harmadrészt hiányzik Csehországban a hosszútávú stratégia, és az irányvonal megszabása, a kapacitások feltérképezése, valamint a fejlesztések lehetővé tételéhez szükséges feltételek. További alapvető gondot jelent, hogy nincs elegendő fiatal munkaerő, magasak a járulékok, bizonytalan a törvényi háttér, bonyolult a bürokrácia, valamint, hogy a felsőoktatási intézményeket a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges ismeretek és készségek megszerzése nélkül hagyják el a hallgatók.
Bělobrádek kiemelte milyen fontosnak ítéli a tudományos és kutatáspolitika összekapcsolását a versenyképességgel és az oktatásüggyel, és hogy minden erejével egy stratégiai terv kidolgozását fogja szorgalmazni. Csehországnak például támogatnia kellene azokat a vállalatokat, melyek középiskolákkal működnek együtt, és maguk irányítják leendő munkatársaik képzését. Az oktatásügyi minisztériummal erről a konstrukcióról már egyeztetések is zajlanak. Mivel a Cseh Köztársaság szervezeti felépítése bonyolult, szükség lenne egy olyan központi fennhatóságra, mely gondoskodna az európai források hatékonyabb felhasználásáról. Bělobrádek miniszterelnök-helyettes új hivatala is ezzel foglalkozna.
Beszédének végén Bělobrádek hangsúlyozta a cseh gazdaság gerincét jelentő ipar kiemelten fontos szerepét, valamint azt, hogy az iparon belül is milyen lényeges összekapcsolni az alábbi három meghatározó tényezőt: a képzést, a koordinációt és a stratégiát.
Jürgen Rüttgers korábbi tartományi miniszterelnök és szövetségi miniszter beszédében kifejtette, hogy véleménye szerint a modern gazdaság innovációs és kutatási stratégiájának mire kellene összpontosítania. Úgy véli, hogy az elkövetkező éveket az ipari társadalomból a tudomány társadalmába való átmenet fogja jellemezni, és ez változásokat jelent majd mindannyiunk számára. Új termelési tényezővé válik majd a tudás, olyan „nyersanyaggá”, melyet az különböztet meg az összes többi hagyományos nyersanyagtól, hogy képes megsokszorozódni azáltal, hogy az emberek egymás között osztoznak rajta. Az emberi tudás öttől hét évente megkétszereződik. Az ezzel járó technikai előrehaladás és innováció önmagában tanulással nem lekövethető, hanem azon felül kreativitást is igényel. Fontos, hogy az állam is képes legyen haladni ezekkel a változásokkal, és tudjon azokra megfelelően reagálni. Ezzel összefüggésben Rüttgers úr emlékeztetett Helmut Kohl kancellár azon elképzelésére, hogy hozzanak létre egy a jövő kérdéseivel foglalkozó minisztériumot azzal a feladattal, hogy a gazdaság jövőjére vonatkozó stratégiát dolgozzanak ki.
Pavel Bělobrádekhez hasonlóan Jürgen Rüttgers szerint is kiemelt hangsúlyt kell fektetni az iparra. Az ipar támogatása nélkül sem innováció, sem előrehaladás nem valósítható meg. Németországban a bruttó hazai termék körülbelül 23%-át az ipar termeli meg, és ezt az arányt a jövőben is fenn kell tartani. Európa számos olyan országában, ahol manapság gazdasági gondokkal küzdenek, alacsony az ipari termelés.
A termelés módját illetően további változások is várhatók a jövőben. Az egyik legfontosabb ilyen változás az egyre modernebb technológiák megjelenése lesz. Így például arra lehet számítani, hogy az egy gyáron belüli gépek képesek lesznek egymással kommunikálni, és a termelést saját maguk irányítani. Az ilyen jellegű termelésnél az emberi munkaerőre csak a folyamat elején lenne szükség. Az automata termelési folyamatoknak köszönhetően a hatékonyság kb. 30%-al nőne, mely jelentős versenyelőnyt biztosítana a versenytársakkal szemben. Az automata termelési folyamatok példájaként Rüttgers az interneten keresztül történő áruvásárlást említette, mely egyre népszerűbb.
Végezetül Rüttgers kiemelte, hogy működőképes infrastruktúrára, gazdaságpolitikára és az újdonságok iránti lelkesedésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő stratégiákat lehessen alkotni a tudomány, a kutatás és az innováció számára. Ezen felül pedig élni kell a kínálkozó alkalmakkal.
A vélemények széles körben történő megvitatását követően a rendezvény közép- és kelet-európai politikusok és szakértők zártkörű vitájával folytatódott, ahol szóba került a közép-európai térségen belüli emberi erőforrás fejlesztés, valamint az is, hogy a tudomány, a kutatás és az innováció területein belül milyen prioritásokra lenne szükség.