Rendezvénybeszámolók
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője és Vasa László, a KKI főigazgató-helyettese üdvözölték a vendégeket, majd felvezették a témát. Spengler kiemelte, hogy a KAS athéni irodája 1993-ban bezárt, majd 9 évvel később újra megkezdte működését.
Susanna Vogt, a Konrad-Adenauer-Stiftung görögországi képviseletvezetője aktuális rálátást adott vendéglátó országának társadalmi helyzetéről. Beszélt az új kormányról, amely a radikális baloldali Sziriza és a szélsőjobboldali „Független Görögök” (ANEL) koalíciója révén alakult, valamint hiányolta az új kormány világos politikai stratégiáját. Vogt rávilágított arra, hogy a görög válság nemcsak gazdasági, hanem mély politikai és társadalmi okokat is rejt magában. Az általa bemutatott grafikonokból, melyek a görögországi parlamenti választások eredményeiről tudósítottak 2004 óta, kitűnt, hogy a szociáldemokrata PASOK párt 2009-ben még abszolút többséget szerzett, addig 2015 elején a szavazatok kevesebb, mint 5%-át tudta megszerezni. A Sziriza számára pont fordítva alakultak a legutóbbi választások: majdnem elérték az abszolút többséget. A KAS görögországi irodájának vezetője ezt a következőképp magyarázta „a görög társadalom nem szocialista, hanem frusztrált.” A görög lakosság előnyben részesített egy friss pártot, amely még soha nem volt hatalmon.
Később kitért a valutaunióból való kilépés lehetőségére is. Mint elmondta, a lakosság 70%-a kiáll az euró megtartása mellett, 56% pedig tart attól, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ezzel párhuzamosan a Ciprasz-kormány különböző intézkedéseivel szembemegy az Európai Unióval, mivel a kormánypárt abból indul ki, hogy Európa az országot a valutaövezetben kívánja tartani. Vogt a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a lakosság mindent Cipraszra tesz fel.
Vörös Tamás, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős főosztályvezető-helyettese Görögország energiabiztonságáról tartott előadást. Rámutatott, milyen megoldásokat lehetne alkalmazni energiabiztonsági szempontból a görög válság kezelésére. Vörös bemutatta a görög energiaszektor helyzetét és az olaj- és gázvezetékek lehetséges alternatíváit Dél-Európában. Hangsúlyozta Magyarország érdekeit a török áramlat megépítésében.
Ezt követően az előadók megvitatták Görögország kilátásait. A rendezvényt Dr. Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakmai vezetője moderálta. Az informális gondolatcserére a fogadás keretein belül még volt lehetőségük a résztvevőknek.
Fotókat készítette: Szalai Eszter